Vannak percek, amikor igazán örülhetünk annak, hogy nem 1917-ben vagyunk, hanem a 2000-es éveket tapossuk. Gondoljunk csak bele, milyen lenne kis szoknyában bemenni a tengerbe, ahol hosszú szoknyás lányok ejtőznek. Elég durva – pont, mint egy túl magasan vágott fecske.
1910-es, korai 1920-as évek
Kötelező volt a kis szoknya! Vagy bármi, ami majdnem térdig takart és ehhez egy egybe varrt felsőrész, ami szinte semmit sem mutatott meg az alkarokon kívül. Így visszanézve elég meredek, hogy a férfiak úgy mentek be a vízbe, hogy az úszónadrágjuk mellettük lobogott, mégis ez volt a menő. És nem volt elvárt a kisportolt test – abban a korban ez mégis szexinek számított.
Kései 1920-as és 1930-as évek
A harmincas évek már nem önmaguk takarásáról szólt, hanem egy eggyel felvállalhatóbb szexualitásról és nem mellesleg a kisportolt testről, amit különböző fazonú fürdőruhákban mutattak meg a kor férfijai. Volt ennek is politikai tartalma, de az most mellékes. A felsőrész zárt mivoltát lecserélték egy-egy érdekes, pántos szabásra, mely látni engedte az izmos hátat és mellkast. A nadrágról pedig lekerült a szoknya és egy mai sorthoz hasonlított leginkább. A legdivatosabbnak az számított, akinek a dressze csíkos felsővel és egy kis övvel is rendelkezett. Persze, még mindig egyben részes változatban.
1940-es évek
A negyvenes években, azokban az országokban, melyek területén nem volt háború, a divat és a szórakoztató ipar hihetetlen mértékben fejlődött, míg más helyeken szinte teljesen megállt, vagy a katonai egyenruhák adtak neki inspirációt. A nyugati részen megjelentek a felső nélküli fürdőnadrágok, melyek magas derékkal rendelkeztek, esetleg övvel is el voltak látva. Persze, a kisportolt test itt is elvárás volt.
1950-es évek
Miközben a keleti részen igyekeztek a szocialista értékekhez igazítani az öltözködést, az USA-ban megjelentek azok a férfiak, akik jól fésültek, jól öltözöttek, de erős jellemmel rendelkeztek és sportoltak a parton is. Ők, magasan szabott, hosszabb – leginkább a boxerhez hasonlító – nadrágokat hordtak, melyek alkalmasak voltak egy kis tengerparti mókához is.
1960-as évek
A mindent megváltoztató forradalom a hatvanas években robbant ki: megjelentek az extrán rövid férfinadrágok és olyan márkák ütötték fel a fejüket, mint a Speedo. A meghökkentő divatnak sok mindenki behódolt: a kor híres filmszínészei is ilyen rövid sortokban pompáztak és a kor alfahímei is szívesen dobták el a majdnem térdig érő darabokat.
1970-es évek
A hatvanas évek rövidnadrágos őrülete egészen addig ment el, míg meg nem jelent a ma csak fecskének becézett, igazán rövid fürdőnadrág, amit nem volt ciki pólóval viselni – meg magában sem. De divatban maradtak a különböző sportágakhoz passzoló darabok is: tenisznadrágra emlékeztető sortok és a hosszabb dolgok is. Ezek a darabok követték a kor colorblocking trendjeit és a fakó színeket is, amihez hosszú, arcba fésült haj és vastag keretes napszemüveg dukált.
1980-as évek
A diszkó korszak – ami a női divatban a legcikibb és leginspirálóbb időszak egyben – volt az a kor, ami felfedezte a neoprént és szinte mindenhez azt használta. A lényeg az volt, hogy az anyag minél fényesebb legyen és minél jobban megmutassa a test szépségeit: a duzzadó izmokat (is).
1990-es évek
A nyolcvanas évekhez hasonlóan igazán vitatott és hasonlóan inspiratív évtized az előző korszakkal ellentétben már nem megmutatni akarta a férfiak és nők idomait, hanem bő cuccok alá rejtette. A szörf lett a legmenőbb sport, ami magával hozta a szörfös divatot is: lenge, térdig, vagy térd alá érő nadrágok, ha lehet mintákkal.
2000-es évek és napjaink
A 2000-es évek eleji nagy robbanás után, -melyben a zselés haj és a mintás cuccok mentek leginkább- a divat az eddigieknél gyorsabb ütemben kezdett változni: évente új irányzatok jelentek meg, melyek a korábbi korszakokból merítettek inspirációt. A fürdőnadrágokat már nem egy mindenki által használt szabásminta alapján gyártják, hanem annyi stílushoz passzolnak, amennyihez csak lehetséges.
